Tudta hogy a Praxis Dr. Zénó Magánklinika a régióban egyedülállóként 2014 március hónapjától indította el az alvásfüggő légzészavar (alvási apnoé) szűrésére szolgáló vizsgálati metodikát ?
A vizsgálat során regisztrált, illetve leletezett eredmények azt mutatják, hogy a felnőtt populáció nagy százalékban szenved a fent említett kórképben. Sokszor ismerethiány is áll az alvási apnoe szűrésére irányuló igényekben. A szűrővizsgálatot egy respiratórikus pulzoximéter elnevezésű készülékkel végezzük, melyet megelőz 2 aluszékonyságra vonatkozó speciális teszt kitöltése (Epworth skála, Berlin teszt).
Az éjszakai alvásvizsgálatok során az alvást zavaró primer alvásbetegségek meglétét keressük, mint például az alvási apnoét, mely a garat alvás alatti repetitív (ismétlődő) elzáródása következtében kialakuló betegség.
Az egymást követő garatelzáródások következtében a páciens nem tud levegőhöz jutni (csak akar). Légzőmozgások megfigyelhetők, de az elzáródott garat miatt nem jut be a szervezetbe levegő, s az oxigénszint kóros mértékben lecsökken.
A legjellegzetesebb tünetei a légzéskihagyásokkal tarkított horkolás, valamint a nappali fáradtság, aluszékonyság.
Emellett súlyosabb esetekben számtalan egyéb panasz (gyakori éjszakai vizelés, a száj kiszáradása, reggeli fejfájás, memóriazavar, stb.) kíséri.
A betegség súlyosságának a fokmérője a légzészavar index, mely az alvás óránkénti garatelzáródások és garatbeszűkülések számát adja meg (azaz ennyiszer nem vesz levegőt hosszabb-rövidebb időszakra). Értéke 5-ig normális. Óránként 30 feletti garatelzáródás súlyos állapotot tükröz. Ekkor akár az alvásidő felében sincs hatásos légzés.
Az alvási apnoé (OSAS) jelentősen fokozza a szív és érrendszeri, és az agyi érbetegségek kialakulásának a kockázatát. Hosszabb fennállás, valamint súlyosabb esetekben számolni kell a magasvérnyomás megjelenésével, ill. a már meglevő hipertónia betegség súlyosbodásával. A repetitív garatelzáródás és oxigénhiány következtében a szívritmuszavarok kialakulása rendszeres kísérője a betegségnek. Súlyosabb esetekben anginás panaszok (mellkasi szorító fájdalom) és szívinfarktus alakulhat ki. Az idegrendszer működését legsúlyosabban befolyásoló következmény a stroke (agyi infarktus) lehet, mely a páciens mindennapjait többek között a mozgáskorlátozottságon, beszédzavaron keresztül kedvezőtlenül befolyásolja.
A szív és érrendszeri, valamit agyi érrendszeri betegségek kialakulására a súlyos alvási apnoéban ( OSAS-ban) szenvedő páciensnek 3.3-szor akkora esélye van, mint aki alvási apnoe betegségben nem szenved (összehasonlításul: a magasvérnyomás „csak” 1.4-szeres kockázatnövekedéssel jár).
A fentiekben említett terápiák közül a horkolásgátló szájbetét, ún. Therasnore egy a horkolás és az enyhe fokú alvási apnoe szindroma megszüntetésére kifejlesztett szájprotézis, mely megakadályozza az állkapocs és a nyelv hátracsúszását.
A horkolást gátló szájbetétek nem kaphatók patikában. Kizárólag alvási apnoé szűrővizsgálatot követően lehet hozzájutni. Ennek oka, hogy a horkolás gyakran nem pusztán egy hangjelenség, hanem egy betegség az úgynevezett obstruktív alvási apnoe betegség figyelmeztető jele. Súlyos alvási apnoe betegségben a szájbetét nem elegendő, ezért mielőtt szájbetétet tudnánk vásárolni egy alvási apnoe szűrővizsgálaton kell átesnünk.
Amennyiben a horkolásgátló szájbetét nem elegendő, a következő leghatásosabb kezelés a pozitív légúti nyomás terápia, az ún. CPAP terápia, amely az angol „continuous positive airway pressure” (folyamatos pozitív légúti nyomás) kifejezés rövidítéséből származik. A CPAP készülékek a ki és belégzéskor ugyanazt a folyamatos nyomásértéket biztosítják. Ez a kezelés többnyire nagyon hatásos, ha minden éjjel alkalmazzák. A terápia legnagyobb előnye, hogy azonnal megszünteti a betegség tüneteit, és nem történik a beteg testébe visszafordíthatatlan műtéti beavatkozás, vagy gyógyszeres kezelés sem. A terápia egyszerűen a levegővel gyógyít.
Amennyiben a CPAP terápia sem elegendő, a BiPAP készülék jön szóba. Ezek a készülékek a ki és belégzéskor két különböző nyomásértéket adnak. A BiPAP készüléknél ez nagyobb belégzési, alacsonyabb kilégzési nyomásértékeket jelent.
Végül az alvási apnoe betegség és a jogosítványhosszabbítás összefüggéséről:
A jogosítvány meghosszabbításában 2016/2017 évben változások jönnek! Ekkortól az egészségügyi alkalmassági vizsgálat része lesz az alvás közben légzészavar kiszűrése is. Amennyiben felmerül a betegség gyanúja, a jogosítvány megszerzése hónapokig elhúzódhat. Ha a rizikócsoportba tartozik, vagy már jelentkeznek Önnél a tünetek, érdemes időben orvoshoz fordulnia! A megváltozott kötelező egészségügyi alkalmassági vizsgálat keretén belül , első körben háziorvosok feledata kiszűrni az alvási apnoe gyanús egyéneket.
2015.03.31-től megújultak a gépjárművezetői egészségügyi alkalmasság szabályai.
A 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet obstruktív alvási apnoe betegségre vonatkozó szabályai :
6.2. OBSTRUKTÍV ALVÁSI APNOÉ SZINDRÓMA
6.2.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások.
6.2.1.1. E rendelet alkalmazásában a mérsékelt obstruktív alvási apnoé szindróma óránként 15-29 közötti, a súlyos obstruktív alvási apnoé szindróma óránként 30 vagy annál több apnoénak és hipopnoénak (apnoé-hipopnoé index) felel meg, és a szindróma mindkét típusa túlzott nappali aluszékonysággal társul.
A jó alvás fél egészség!!!
Időpontfoglaláshoz és további információkért kérjük hívja a 06-20/244-2936 telefonszámot, vagy kérjen visszahívást!